|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 22 találat | lapozás: 1-22 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Major Miklós 1996. június 5.Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helytörténeti pályázatot hirdetett Településeink kialakulása és története címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nagyváradi Varadinum Napokon történt. Két kategóriában érkeztek a pályaművek, tizennégy felnőtt és tíz diákdolgozatot kellett elbírálni a zsűrinek. A felnőttek csoportjában az első díjat a nagyváradi Borbély Gábor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad című dolgozatával. Borbély Gábor húsz éve foglalkozik néprajzzal. Második díjat Major Miklós /Szilágynagyfalu/ kapott Egy szilágysági nagyközség történeti múltjából című munkájáért, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei Árpád-kori településekhez fűződő történelmi mondák címen összeállított dolgozatáért. Diákkategóriában György Irén /Szalacs/ kapta az első díjat Szalacs, egy érmelléki település helytörténete című tanulmányáért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./1998. október 11.A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./1999. augusztus 26.Három évvel ezelőtt volt Ippen a képzőművészek első táborozása. Az ott készült alkotásokat kiállították, a kolozsvári bemutatók immár hagyományossá váltak. Az idei tábor augusztus 20-án, az ippi általános iskolában rendezett kiállítással zárult. A munkák egy része az augusztus 29-én Zoványban megrendezett tárlatra kerül, a szilágysági képzőművészek közös kiállítására. Ekkor fogják bemutatni Major Miklós Szilágyzovány című falumonográfiáját. /Ipp Art III. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./1999. szeptember 2.Szilágyzovány első okleveles említése 750. évfordulójára gyűlt össze aug. 29-én a sokaság az elöregedő faluban, melynek 1162 lakosa volt az 1992. évi népszámláláskor. Ebben a faluban is többet temetnek, mint keresztelnek. Az ünnepségen Seres Dénes szenátor és Lukács József református esperes leleplezte a templom falán elhelyezett Makkai András művész készítette emléktáblát, melyen Zovány címere is látható. Hagyományteremtő szándékkal az első Zovány Napja volt ez az ünnepség, hogy ezentúl az itt élők minden évben találkozzanak az elszármazottakkal. Major Miklós tollából származik az a helytörténeti kismonográfia, amely az Árpád-kori település első írott-nyomtatott falutörténete. /750 esztendő üzenete a mának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./1999. szeptember 23.Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./1999. október 13.A Partiumi Füzetek sorozat nyáron megjelent 8., 9., 10., 11. kötete /Major Miklós Szilágyság című monográfiája, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán társszerkesztésében a Püspökfürdő, Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című kötete Nagyszalonta és környéke történetét ismerteti, Bunyitay Vince és Fodor József a Székesegyházi Bazilika, Nagyvárad első része Bunyitay Vince 1880-ban megjelent munkájának fakszimile kiadása, második része a székesegyház újabb száz évének történetét ismerteti/ után nyomdában van a 12. kötet. Ez a 12 kötet mindössze két év termése. A sorozatot a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki. 1997 őszén indították el a sorozatot, melynek célja a Partium és a Bánság települései helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése. A sorozatot Dukrét Géza szerkeszti, aki egyben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is, s akinek nevéhez közel négyszáz helytörténeti, műemlékleírási, turisztikai, népismereti tanulmány fűződik. Dukrét Géza a Bihar megyei EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ alapító tagja és országos elnöke, a Varadinum-ünnepségek kuratóriumi tagja, a történelmi ülésszak szervezője, a Kriza János Néprajzi Társaság, az EME, a Bihar Megyei Műemlékvédő Társaság és a Budapesti Magyar Néprajzi Társaság tagja. /Rekordkiadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2000. július 12.A magyar reformátusok világtalálkozója eseménysorozatának egyik színhelye Szilágynagyfalu, ahol július 15-16-án kerül sor rendezvényre. A két napon át tartó program egyik szervezője a szilágysomlyói református egyházmegye. Az ünnepségre várják a faluból elszármazottakat is. Az ünnepi istentiszteletet követően lesz zászlóavatás, népművészeti és fényképkiállítás. Egyúttal megemlékeznek a szilágynagyfalui oktatás 400 esztendejéről is, amire Srankó Ferenc történelemtanár már régóta készül. Bemutatják Major Miklós néprajzkutató, helytörténész monográfiáját, aki Kémer és más szilágysági települések krónikája után Szilágynagyfalu monográfiáját is megírta. /(Fejér László): Szilágynagyfalu és világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2000. szeptember 5.Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./2000. november 13.Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./2001. február 5.2000-ben jelent meg Major Miklós tanár, helytörténész Szilágynagyfaluról szóló kismonográfiája. /Szilágynagyfalu. Fejezetek a község nyolc évszázados múltjából. Kiadja a szilágynagyfalui református egyházközség/. Major Miklós a Szilágyság egyik legjobb ismerője-kutatója. Munkáját minősíti, hogy Egyed Ákos ismertette, elismeréssel. Szilágynagyfalu nagy többségben magyar lakosságú település. /Egyed Ákos: Amit Szilágynagyfaluról tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./2001. március 26.Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./2001. május 25.Erdélyből két település - Szilágynagyfalu és Zabola - kapott helyet abban a falumonográfia sorozatban, melyet a magyar állam millenniumára való emlékezéssel jelentetnek meg az anyaországban. A "Száz magyar falu könyvesháza" című sorozat (főszerkesztője Kosáry Domokos) több kötete megjelent már, folyó év augusztus 20-ig befejezik mindannyi nyomtatását. A honfoglalás millenniumi megemlékezésére 1896-ban, több mint száz évvel ezelőtt jelentették meg a "Magyarország vármegyéi és városai" című monográfia-sorozatot. De nem mindegyik látott nyomdafestéket a milleniumi évben, így Petri Mór Szilágy megyét bemutató monumentális műve csaka múlt század első éveiben jelent meg. Ugyancsak késéssel, de Erdélyben tudomásunk szerint az egyetlen könyv volt a "Szilágysági magyarság" c. kötet, mely Petri Mór művét folytatta a millecentenárium jegyében; abban több helység mikromonográfiáját a szilágynagyfalui helytörténész, néprajzkutató Major Miklós írta, aki a hazai és a magyarországi Földrajzi Társaságnak is tagja. A több mint 200 oldalas könyvhöz száz régi és új fényképet is mellékelt. A könyv nyomdai munkálatai most folynak; bemutatójára nyár közepén kerül sor a száz falu egyikében, Szilágynagyfaluban. Major Miklós most fejezte be Szilágyborzásról szóló könyvét. /Fejér László: Szilágynagyfalu - száz magyar faluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./2002. július 16.Szilágynagyfalu kismonográfiája a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. kiadásában Budapesten jelent meg az idei nyáron. Szerzője, Major Miklós a Szilágynagyfaluban élő ny. tanár, néprajzkutató és helytörténész. A kötet egyik darabja a Magyar Millennium vállalkozásának, amely száz kötetes falumonográfia sorozatban Kosáry Domokos akadémikus főszerkesztésében száz magyar és nemzetiségi, anyaországi és határon túli faluról jelentetett meg. Már 2000-ben két tucatnál több települést ismertető munka megjelent. Erdélyből mindössze a Szilágynagyfalu és Zabola falvakat ismertető kötetek szerepelnek a 2000 telétől eddig megjelent ritka sorozatban. /Fejér László: Szilágynagyfalu: száz magyar faluból egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./2002. szeptember 7.Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./2002. október 29.Szilágynagyfalu Polgármesteri Hivatalának dísztermében Major Miklós helybeli nyugalmazott tanár, a Kraszna és Felső-Berettyó mente lelkes kutatója bemutatta Szilágynagyfalu címen megjelent könyvét. Munkája megjelent a Száz magyar falu könyvesháza akció keretében, a sorozat 99. köteteként. A szerző röviden ismertette e négynyelvű kötet főbb fejezeteit. /Vér István: Szilágynagyfalu is a világ közepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./2003. március 1.Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./2005. február 18.Hároméves a Hepehupa /Zilah/, a szilágysági művelődési folyóirat. Ez köszönhető többek között Major István nyomdatulajdonosnak, aki előteremtette az anyagiakat. Az eltelt három év alatt összesen 161 szerző sorakozott fel a Hepehupa számaiban. A munkatársak közül ki kell emelni László László, Fejér László és Hajdu Attila nevét, akik minden számban jelen voltak, de nem elhanyagolható Major Miklós, Lakóné Hegyi Éva és B. Simon György sem. /Kovács Kuruc János: Hároméves a Hepehupa. Felcseperedett a szilágysági művelődési folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2005. május 14.Szilágysomlyón és Zilahon Szilágyság-kutatásnak szentelt tudományos ülésszakot tartottak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Zilah és vidéke fiókszervezete, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület, a somlyói EMKE és a Hepehupa művelődési folyóirat szervezésében. A fő előadó dr. Egyed Ákos akadémikus volt, aki az EME-alapító Mikó Imre tevékenységét méltatta. Mikó Imre születésének idén szeptemberben lesz a 200. évfordulója, ezért a 2005-ös esztendőt Mikó-évnek nyilvánították. Horváth József, a sarmasági középiskola történelemtanára Kemény Jánosra, az emlékíró erdélyi fejedelemre emlékezve a Sarmaság 850 éves történetét vázolta. Bejelentette, hogy a közösség mellszobrot szándékozik állítani a fejedelemnek. Varga Réka egyetemi hallgató idős Wesselényi Miklós színházkoncepcióját mutatta be, Oláh Miklós krasznai tanár a 800 éves Kraszna helytörténetét összefoglaló dolgozatát olvasta fel, Kiss Zoltán szilágypaniti tanár a krasznai, magyarkeceli és a szilágysomlyói református egyházközségek vagyonfosztásáról beszélt, Joikits Attila szilágysomlyói helytörténész a város Trianon utáni történelmét foglalta össze, Fejér László a földvári haláltábor szilágysági túlélőinek vallomásait ismertette, dr. Széman Péter orvos pedig a 20. századi Erdély és Szilágyság demográfiai változásait mutatta be. Az ülésszak végén az EME Zilah és vidéke fiókszervezete Petri Mór-díjat adományozott dr. Egyed Ákosnak és Major Miklós szilágynagyfalui néprajzkutatónak, aki több tudományos munka társszerzője, illetve monográfiák írója. /Fejér László: A Szilágyság-kutatás napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./2005. május 18.A Zilahon megjelenő Caete Silvane román folyóirat májusi számában hat magyar költő versét közölte, valamint Paul Drumaru tolmácsolásában József Attila versét. A lapszám beszámolt az április 2-án Zilahon tartott magyar–román költő-találkozóról is. Terjedelmes dolgozatot közölt a lap a Szilágynagyfaluban élő helytörténész, néprajzkutató, szakíró Major Miklósról, akit a National Geographic Society is kitüntetett. /József Attila román kiadványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2006. február 6.Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2010. február 13.Új HepehupaMegjelent a nyolcadik évfolyamát záró, Zilahon megjelenő művelődési folyóirat újabb száma. Némi késéssel különféle okok miatt, de a jövő héttel kezdődően eljut minden érdeklődő olvasójához. A 2009. esztendő két kiemelkedő évfordulója ezúttal is szerepel, nem sokkal az esztendő vége előtt több rendezvényen emlékeztek meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület 150 évvel ezelőtti megalakulásáról. Az Erdély ,,tudományos akadémiájának" tekintett intézmény történetét László László, a lap belső munkatársa ismertette dolgozatában. A Hepehupa hagyományosan a Szilágysághoz fűződő orvostörténeti tanulmányt közöl dr. Kiss László tollából; ezúttal oknyomozó tanulmányában Báthori Erzsébetről. A néhány éve elhunyt Jancsó Elemér irodalomtörténész mára ismeretlen írása Erdély Kazinczyjáról szól a nyelvújító, költő, író, műfordító, irodalomszervező születésének 250. évfordulója kapcsán. Remélhetően a Kazinczy-év nem borítja ismét feledésbe a magyar felvilágosodás korszakának legkiemelkedőbb alakját. Az aszódi Hőnigné Zádor Éva tanár a Báthory Napokon tartott előadásának szerkesztett változata minden pedagógushoz szól, aki szerint ,,az erőszakos beavatkozás az oktatásügybe rombol." Két fiatal szerző tanulmánya új tematikát nyújt: Kővári Erzsébet a haikuról, Bodoki Halmen Kata a hippimozgalomról értekezik. A hídalmási övezet természeti ritkaságát, a Sárkány-kertet mutatja be Major Miklós szakíró. Máriás József irodalomtörténész a zilahi származású Müller Dezső pap-költő pályáját értékeli kritikai írásban, s közöl szubjektív válogatást verseiből. Verset jegyez Kui János és Mihály István. A prózából Hajdu Attila, Szabó Csaba (részlet készülő forgatókönyvből), Béres Dezső, Pátkai Tivadar, Somogyi Vengli Judit írásait olvashatják. A néprajzi témát ezúttal is a szilágysági néptánc ismertetésével folytatta a lapszám, ezúttal Herz Beáta debreceni koreográfus írása szól a Berettyó menti csárdásról. (Forrás: Művelődés) Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 17.Márványtábla hirdeti a 800 éves történelmet SzilágynagyfalubanKétnapos rendezvénysorozattal ünnepelt a település Örömünnepre virradt Szilágynagyfalu a hétvégén: jelképes születésnapot tartott a település apraja-nagyja és a sokfelőlről idesereglő vendégek annak tiszteletére, hogy éppen 800 évvel ezelőtt, 1213-ban említették elsőként írásban a nevét a Váradi Regestrum tüzesvas lajstromában. Akkoriban, a 13. század elején még Nog néven szerepelt, 1249-ben, a tatárjárást követően az első települést bejegyző oklevél szerint már Nagyfalu a neve, majd egy 1898-as okmányban szerepel először Szilágynagyfaluként. Ezt a kerek évfordulót a helybéliek kétnapos rendezvénysorozattal kívánták emlékezetessé tenni. Az esemény programját úgy állították össze, hogy kultúra, művelődés és szórakozás egyaránt helyet kapjon, ugyanakkor méltó emlékjelét is hagyhassák az évfordulónak, márványtábla formájában. Szilágynagyfalu ezzel a gesztussal is azt bizonyítja: a múlt tiszteletét legalább olyan fontosnak tartja, mint a jelen és a jövő értékeinek megtartását. Szilágy megye nyugati részén, a Rézhegység, a szilágysomlyói Magura és a dombvidék övezte medence közepén, a Berettyó partján fekszik Szilágynagyfalu. A település szemmel látható fejlődésnek indult az utóbbi néhány évben, és ezt nem csak pezsgő kulturális élete igazolja, hanem az a tény is, hogy a falu képes munkahelyet biztosítani nem csak lakóinak, hanem a környék több településéről is járnak ide dolgozni, az itt létesült gyárakba, üzemekbe. A nemrég felépült, vadonatúj polgármesteri hivatal épülete előtt a vasárnap délelőtti, napsütötte órákban fegyelmezetten gyülekezett az ünneplő közönség, amely a szombati oldottabb, sok zenével, néptánccal, koncerttel, színi előadással fűszerezett programot követően részese kívánt lenni az egyik legünnepélyesebb pillanatnak, az emléktábla leleplezésének. A hivatal előtti zászlórengeteggel Nagyfalu nem csak az Európai Unió, hanem a testvértelepülések képviselői előtt is tiszteletét fejezte ki, hiszen erre a rendezvényre többen is – Vámospércs, Tuzsér, Péder, Csíkszentdomokos, Tiszanagyfalu – eljöttek csoportokkal. Somogyi Vengli Judit, a falu kulturális életének egyik közismert személyisége ezúttal műsorvezetői tisztséget betöltve sorra szólította mikrofon elé az egyházi és világi méltóságokat, akiknek embert próbáló két órát kellett kiállniuk a tűző napon. A beszédeket megelőzte a helyi baptista fúvószenekar szolgálata, ők a román, a magyar és az Európai Unió himnuszával köszöntötték az ünnepet és az egybegyűlteket, majd Matei Radu polgármester és tanácsadója, az egykori alpolgármester és máig is fáradhatatlan szervező Katona-Farnas Sándor mérnök mondott üdvözlő szavakat. A frappáns beszédben az elöljárók kiemelték: egy közösségnek magának kell megoldania gondjait, együtt keresve meg a leghatékonyabb módszereket, emberséggel szolgálva a közös célokat. Kis helytörténeti ismertetővel Fazakas Viola vallástanár szolgált, két nyelven, Major Miklós földrajztanár 2000-ben megjelent monográfiája alapján. Az előadó ismertette a falu első írásos emlékeinek időrendi sorrendjét, kezdve a Váradi Regestrum-beli megjelenéssel, kitérve, hogy a 15-16. századi források már mezővárosként tesznek említést Nagyfaluról, amely nevét kiterjedéséről kapta. Számos egyéb büszkesége mellett a falu a költőjét is nagy becsben tartja: Fazakas László lelkész erre az ünnepi alkalomra látogatott haza szülőfalujába, Nagyfaluba Mezőtúrról, ahol jelenleg egy idősotthont igazgat, és mintegy öt megjelent verseskötettel, valamint költeményeinek román és angol fordításgyűjteményével is büszkélkedhet. Természetesen nem érkezett üres kézzel: külön erre az alkalomra írt verse a gyökerekhez való ragaszkodás, a szilágysági emberrel érzett lelki rokonság dala, amelyet Fóris Diána diáklány mondott el, értő tolmácsolásban. „Jó hazatérni szülői ház híján/ az egész szülőfalu az enyém/ népével határrészeivel együtt/ ünnepien s fehéren-feketén” – vallotta a költő, aki ebből az alkalomból díszoklevelet is átvehetett az önkormányzat részéről, és neki jutott az a megtisztelő feladat, hogy Matei Radu polgármesterrel közösen emelje le a leplet a település 800 évét évszámokkal (1213, 2013) hirdető márványtábláról. Az emlékjelet Gheorghe Chiş ortodox és Lukács József református lelkész szentelte fel és áldotta meg, ünnepi gondolataikban mindketten azt emelték ki, hogy a falu 800 éves történelmében mindig is ott volt az egyház, és a továbbiakban is csak az Istenbe vetett hit és bizalom segíthet a közös terhek hordozásában. A megye vezetése nevében Ionel Ciunt prefektus szólt néhány elismerő szót a faluról, kifejtve: a történelmet nem lehet megváltoztatni, a jelen és a jövő azonban élő kell hogy legyen, amilyen élővé Nagyfalu is tudott válni az utóbbi évek során. Csíkszentdomokos testvértelepülés üzenetét és szeretetét Ferencz Alajos polgármester tolmácsolta, azt kívánva a falu népének, hogy a 800 év bölcsességét ötvözzék a jelennel, így vigyázva múltjukra is. A tavaly ugyancsak 800 éves évfordulót ünneplő Tuzsér nagyközség önkormányzata és lakói szintén kifejezték elismerésüket a testvértelepülésnek, Lakatos Bertalan alpolgármester és csapata emléklapot is átnyújtott ebből az alkalomból Nagyfalu polgármesterének. A testvértelepülések elöljáróit Matei Radu is megajándékozta, kifejezve köszönetét feléjük, és gesztus-értékkel bírt, hogy az általa jól beszélt magyar nyelven szögezte le: a barátság és a szeretet nem ismer határokat. Az ünnepi pillanatokat fokozta a díszoklevelek átadása: elismerésben részesültek mindazon egykori polgármesterek és alpolgármesterek, akik sokat tettek a falu gazdasági-kulturális fejlődéséért: Liviu Songot, Maier Elemér, Balázs Zoltán, Diószegi Gyula, Szabó István, Fazakas Irma, Kovács Lajos, Varga Mihály, Katona-Farnas Sándor és a költő Fazakas Sándor vehette át az elismerést. És hogy Szilágynagyfaluban nem csak a hosszú élet, de a tartós házasság titkát is ismerik, arra bizonyíték, hogy nem kevesebb mint 19 aranylakodalmas párt is felköszöntöttek az ünnep keretében. A hivatalos avatási ceremóniát délután már kötetlen program követte: az elszármazottak találkoztak a kultúrotthonban, közben a szabadtéri színpadon újabb tánccsoportok léptek fel, a stadionban pedig barátságos mérkőzés keretében mérte össze erejét és tudását Nagyfalu és Tuzsér labdarúgócsapata. A könyvtár és a kultúrház termeiben szombaton megnyitott kiállításokat is megtekintjük barátaink, Somogyi Vengli Judit, Katona-Farnas Sándor, és felesége, Katica jóvoltából. A könyvkiállítás a Nagyfaluról valaha kiadott munkák és a különféle folyóiratokban a faluról megjelent írások, valamint a helyi alkotók munkáinak gazdag gyűjteménye, míg a fotókiállításon Vámospércs és Tuzsér testvértelepülések bemutatkozó pannói mellett főként a falu életének jelentős eseményeiről készült felvételeket tekinthetik meg az érdeklődők. A polgármesteri tanácsos büszkén mutatja a holland testvértelepülés, Nijverdal meglátogatásakor készült fotókat, amelyek azt bizonyítják, hogy a helyiek igyekeztek itthon kamatoztatni az ott látottakat. A kiállított szőttesek-varrottasok helyi asszonyok munkái, és bár a környéknek nincs jellegzetes varrottasa, Katona-Farnas Katicától megtudjuk, hogy egykor a földesúr Bánffyak hoztak ide varró asszonyokat, akiktől a helyiek átvették a mintákat, és kenyérkereseti lehetőséget biztosítottak a varrással. Egy kisebb teremben helyi fiatal tehetségek különféle technikával (goblen, ikon, akvarell, ceruzarajz stb.) készült munkáit állították ki, az összes tárlat olyannyira népszerűnek bizonyult, hogy a nyitás napján még éjfélkor is hosszú sorokban kígyóztak a látogatók. Szilágynagyfalu már több ízben bizonyította, hogy életképes, folyamatosan fejlődő település, amely sajátos színt képvisel a Szilágyságban. Minden idelátogató vendég még legalább 800 esztendőt kívánt a falunak, ami nagy valószínűséggel csöppet sem lehetetlen kívánság, hiszen ha a jövőben is ilyen mértékben tudnak együttműködni itt az emberek, akkor számos megvalósítás állhat még a település előtt. SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-22
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
